Rólunk

Home »  Rólunk

Földrajzi adatok  

Kémer Szilágy megye nyugati részén helyezkedik el, megyeszékhelytől, Zilahtól 50 km távolságra. A községközponttól 3 km-re elhelyezkedő település elnéptelenedésével Kémer község egyetlen településből áll. A szilágysági dombvidékhez tartozó település 300-350 m átlagmagasságú, legalacsonyabb pontja 166 m, legmagasabb 380m.

Szomszédai: északon Csahoj, keleten Kárásztelek, délen Zovány és Ipp, nyugaton Lecsmér, Somály és Bályok.

A község összterülete 3.811 ha – a szilágyság egyik legkiterjedtebb határral rendelkező települése. Belterülete 172 ha.

Megközelíthető a Margitta – Szilágysomlyó főút irányából Ipp településen át, a DJ 109P úton (12km),a Sarmaság – Szilágysomlyó út irányából a kárásztelki letérőnél a DC100-as úton (11km), Margitta irányából a Bályok letérőnél a DC 100-as úton (7km).

 

Rövid történelmi áttekintő  

Első okleveles említése 1320-ból való, Desen de Kemer név alatt. Földesúri jobbágyfalu, amely 1447-ben szűkebb környezetének vásárközpontjává válik, amikor Hunyadi János mezővárosi státuszra emeli, ezt a rangot a XVIII. század közepéig megőrzi, a környék egyik legnépesebb városa. Román elnevezése Camăr, az első román betelepülők korából ismert (1737). A település évszázadokon keresztül a Kémeri család birtoka (a XVII-ik század végéig), majd a Bölöni család 1733-tól a földesúri viszonyok megszüntéig rendelkezik birtokkal a településen.

A tatárjárás idején a falu elpusztult, majd ismét fejlődésnek indult, a XVI-ik században a lakosság elmenekül, majd a vidék újra benépesül. Az 1560-as években Kémert eléri és teret hódít a reformáció. A XVII-ik században a Szilágyságot ismét feldúlják a tatárok, majd a pestisjárvány súlyosbítja a helyzetet. Csupán az 1710 Szatmári békekötés után indul be a település fejlődése, így az 1720-as népszámláláskor a népesség 1267 fő.

Az 1848-az szabadságharcban részt vettek a Kémeriek, Bölöni Dániel fiainak irányításával.

Az első világháborúban 17 kémeri maradt ott Galícia, Tirol, Szerbia harcmezőin, míg a II. Világháborúban 36 személy lelte halálát a harctéren vagy a fogolytáborokban.

 

Lakossága

Kémer lakossága a 2006-os mezőgazdasági regiszter alapján 1838 fő, nemzetiségi megosztás szerint magyar 1594 fő (86%), román 106 fő (6%), cigány 138 fő (8%).

 

Vallási élet

Gazdag közösségi élet folyik az egyházak szervezésében, énekkarok, hangszeres vegyeskarok, fúvoszenekar teszik vonzóbbá az egyházi hitéletet.

Felekezeti megosztás szerint a lakosság megosztása 1247 református, 240 baptista, 105 szabadkeresztény, 88 adventista, 102 görög katolikus, 16 ortodox, 40 pünkösdista.

Mindegyik közösség építi-szépíti templomát.

Az 1800-1802 között épült református templom impozánsan magasodik ki a központban, kegytárgyai, az 1596-ból származó úrvacsorai kehely és az 1600-as és 1700-as évekből származó egyéb kegytárgyak.

A románság jelenlétét igazolja az 1774-ben épült görögkatolikus fatemplom.

 

Kúlturális élet

A Pro Camăr-Kémerért Kultúrális alapítvány megalakulása óta egyre fontosabb szerepet kap a kúltura terjesztése, népi kúlturánk megőrzése. Az események jó része a kúlturház körül zajlik, de a Teleházasok is hallatnak magukról. Jól felszerelt könyvtárunk, videókazetta kölcsönzőnk várja az érdeklődőket.

Rendszeresen szervezünk falunapokat, néptánctalálkozókat, szüreti mulatságokat, és a hősökre is tisztelettel emlékezünk a március 15-i koszorúzással a kopjafánál.

 

Ipar és szolgáltatások

Kémeren számos magánvállalkozás fejti ki a tevékenységét az építőiparban, akiknek mínőségi munkáját a határokon túl is ismerik.

A Világbank támogatásával beindított pékség közel 25 család megélhetőségét biztosítja, temékeit (kenyér, kalács, kifli) szerte a kisrégióban keresik és vásárolják.

A varrodában paplanokat, ágynemüket, gyerek és felnőtt ruházatot készítenek.

Jókezű asztalosok, hordókészítő, kovács áll az érdeklődők szolgálatában.

Híres a Kémeri szilvapálinka, közel 400.000 litert készítenek belőle az 5 pálinkafőző üstjeiben évente.

 

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági földterület megosztása a következő: szántó 2.120 ha, kaszáló 167 ha, legelő 480 ha, gyümölcsös és szőlő 171 ha.

A mezőgazdaság még mindig a legfőbb ágazat a település gazdasági életében. Jelentős júhtartás (2000 db), szarvasmarhatartás a háztájiban (150 család). A gyümölcsösök elsősorban a pálinkafőzés alapanyagát biztosítják.

A jövő mezőgazdasága a tagosítás utáni nagyparcellás gazdálkodás, bérelt vagy megvásárolt területeken.

Közel 300 ha területet ültettek be fenyőfával, díszfa, karácsonyfa formában történő értékesítés céljából. Kitűnő területeink vannak szőlő és gyümölcsösök telepítésére, mezőgazdasági művelésre, állattartásra.

 

Turizmus

Csodálatosan szép táj, lovasfogatok, szabadon legelésző állatok, erdei forrás, az erdőben békésen nézelődő vadállomány – megannyi csalogató a vidéki élet szépségeit kedvelőknek. A kémeri emberek vendégszeretete a ráadás. Legyen szó falunapról, hagyományörző rendezvényről, szüreti mulatságról, disznóvágásról, pincesori kiruccanásról, mindig előkerül a kisüsti szilvapálinka, az üstben kötelező módon rotyog valami és a pohár bor mellett megszólal a gyönyörű magyarnóta, a tánc, a jókedv sokszor reggelig tart.

A vendégszeretet, a finomságok emlékezetessé teszik az idelátógató hétvégéjét, nyaralását, érdemes hát eljönni közénk.

Comments are closed.